5 dolog, amire mindenképp ügyelj konyhai szagelszívó vásárlása előtt!

Mégis mi a gond a jelenlegi szemlélettel?

A legfőbb probléma, hogy a kiválasztás során leginkább a teljesítményt nézik a vásárlók. Természetesen ez nem véletlen, hiszen a piacon kapható készülékek lényege a motor. Ugyanis minél nagyobb a motor, annál több párát és szagot képes magába szippantani egy óra alatt.

Az átlagos mennyiség ilyen téren egyébként 300-700 köbméternyi levegőt jelent óránként. Viszont a drágább, nagyobb motorral ellátott készülékek már 1000-1500 m3 elszívására is képesek lehetnek. Az általános szemlélet tehát az, hogy minél nagyobb a motor, annál több levegőt képes átmozgatni egységnyi idő (1 óra) alatt. 

Ez azonban több problémát is felvet.

Az egyik, hogy a nagyobb motor nagyobb zajjal is jár. Turbó fokozaton sok esetben igencsak kellemetlen az ezzel járó hanghatás, főképp, ha több órát kell a tűzhely vagy főzőlap mellett állnunk.

A másik pedig az, hogy a hideg időben a benti meleg levegőt kell átforgatnia, és helyette hideg levegő jön be a konyhába, lakásba. Ez persze azzal jár, hogy még jobban kell fűteni, ami bizony már szemmel láthatóan megnövelheti a fűtésszámlát.

A harmadik – és talán legfontosabb -, hogy a nagyobb motor ugyan nagyobb szívóerővel bír, és tényleg hatásosabb (lehet) a kisebb, 300-400 m3-es teljesítménnyel rendelkező társainál. 

Ez azonban korántsem ennyire egyszerű.

Sajnos tényleg nem túl rózsás a helyzet…

A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) magyarra fordított és közzétett egy átfogó tesztet a piacon elérhető konyhai páraelszívókról, amely alapján igazán lehangoló eredmény született.

Az idézett cikk szerint 31 készüléket vizsgáltak, amelyből a győztes, több százezer forintba kerülő szagelszívó is, összesítésben 75%-os végeredményt produkált.

Érdekes megfigyelni, hogy a készülékeken épp az a mérés “fogott ki” leginkább, amely tulajdonképpen egy szagelszívó dolga lenne: vagyis a szagok eltüntetése. A szagelszívó képesség bemérésén ugyanis a 0-tól 5-ig terjedő skálán 4-es vagy 5-ös pontot egyik készülék sem kapott. Gondoljunk csak bele, hogy elégedettek lennénk-e egy olyan mosogatógéppel, ami csak az edények felét, vagy “jobb esetben” 75%-át mosogatja el? Esetleg egy olyan fotónyomtatóval, amely csak a képek maximum 75%-át nyomtatja ki?

Épp ezért – a hagyományos értelemben vett szempontokon túl – érdemes mást is megvizsgálni, mielőtt készüléket vásárolnánk, és az alapján dönteni. Nézzük is meg ezek közül a legfontosabbakat!

#1 A készülék ára

Talán az egyik legfontosabb tényező maga a készülék ára. Természetesen mindenki az egyéni preferenciái, és a pénztárcája alapján választhatja ki a leginkább megfelelő konyhai szagelszívót, azonban érdemes hosszú távú terveket is készíteni.

Például egy nagyobb teljesítményű készülék lehet, hogy több párát és szagot szív el, de többet is fogyaszt. Ami – a fent már említett “hideg levegős” megfontolást figyelembe véve – nem csak a gáz-, de az áramszámlát is megnövelheti.

Számításaink alapján egy 1000 m3-es teljesítményű páraelszívót alapul véve, példaképpen napi átlagosan 2 órás sütés-főzéssel számolva megdöbbentő eredmények születtek. 

Egy ilyen a hagyományosnál nagyobb légszállítású készüléket és az ALLin Kitchen Ventilationt összehasonlítva utóbbi, 10 év alatt mintegy 1 millió forintos megtakarítást produkál amennyiben legalább 2 órát süt-főz valaki minden egyes napon. Legyinhetnénk ugyan, hogy 10 év alatt ez nem sok. Azonban ez éves szinten cirka 100 ezer, havi szinten pedig 8000 forintos plusz kiadást jelent.

Az árat tehát ez alapján is érdemes figyelembe venni – főleg, ha hosszú távú beruházásra törekszünk.

#2 A méretek 

A méretek szintén rendkívül fontosak, és nem csak a rendelkezésre álló hely miatt. Természetesen a konyhabútorok méretei is ugyanúgy meghatározóak, hiszen leginkább ezek határolnak be minket, azonban a főzőlap, vagy tűzhely mérete szintén fontos.

Egy 90 centiméter széles tűzhelyhez például érdemes egy 120 centiméteres szagelszívót választani, hogy a felcsapodó párát és szagot a tűzhely szélein levő edényekből is legyen esélye maga felé szívni.

#3 A zajszint

Az ár mellett a zajszint a másik legkardinálisabb pont, hiszen ez okozza a legtöbb kellemetlenséget, és nem csak annak, aki főz, hanem minden konyhában levőnek. 

A hagyományos készülékek zajszintje 55-75 decibel között van, ami egy átlagos beszélgetés hangerejétől, egészen a forgalmas utcáig terjed.

A drágább, prémium készülékek zajszintje már némileg alacsonyabb, 35-60 decibel közötti, ami egy csendes osztályterem szintjétől egy átlagos forgalmú étterem belsejéig terjed.

Az ALLin Kitchen Ventilation azonban turbó fokozaton is mindösszesen 40 decibelt bocsát ki, ami egy csendes, éjjeli lakóterület átlagos zajszintje.

#4 A teljesítmény (nem csodaszer)

Ahogyan azt már feljebb is kifejtettük a teljesítmény nem feltétlenül mérvadó. Ugyanis hiába akár a brutális 1000-1500 m3-es szívóerő, a zsír-, szag-, és vízmolekulák nem csak felfelé, hanem emelkedés közben oldalirányban is egyre szélesebbre terjednek, ráadásul rendkívül gyorsan.

A számítások alapján a prémium készülékek is csupán 75%-nyit képesek ebből felfogni. A maradék pedig, ami a körülbelül évenkénti 4 liter termelődő zsírgőzből 1 litert jelent a bútorainkon, a hajunkon, az arcbőrünkön és a szervezetünkben köt ki.

Azonban egy innovatív megoldással, ami tulajdonképpen egy ergonomikusan kialakított fizikai akadály, fel lehet fogni az összes szétterjedni készülő részecskét, így az ALLin Kitchen Ventilation 99,9%-os hatékonysággal nyeli magába a szag- és vízpárát.

Ehhez pedig mindössze 300 m³/h-ás alapsebességen kell járatnunk a szívómotort, ami egyébként akár 960 m³/h-t is tudna csúcsfokozaton, ami nem csak rendkívül energiatakarékos, de – mint azt írtuk – verhetetlenül alacsony zajszinttel is jár.

#5 Energetikai tanúsítvány 

Fontos, hogy egy készülék energiahatékony legyen. Ezt – az általános felfogás alapján – a legkönnyebben az energiatanúsítvánnyal tudjuk ellenőrizni. 

Az A+++-os energiaosztályú készülékek 20-25 kWh/a éves fogyasztásúak, míg a legrosszabb, E energiaosztályú konyhai szagelszívók 80-82 kWh/a évi fogyasztással bírnak.

Azonban ezeket is érdemes fenntartással kezelni, mivel az elszívók maximum 50-100 W-os motor teljesítménye töredéke egy mosógépben vagy mosogatógépben levő akár 2500 W feletti fűtőszál teljesítményének. Ha példaképpen megnézzük, hogy egy 85 W-os TV-re is 124 kWh/a évi fogyasztást és „A+” minősítést kalkulál a szabvány, láthatjuk, hogy még a legkevésbé energiahatékony „E” szintű elszívók sem érik el ennek 2/3-át, azaz nem a ventillátor fogyasztásán keresztül árthat nekünk a felületesen kiválasztott elszívó. Sokkal inkább a feleslegesen nagy mennyiségben a külvilágba kifújt levegő újrafűtésén keresztül, vagy az elviselhetetlen zajával. 

Sajnos ugyanis az energia címkén nem a turbó fokozat zajszintjét kell feltüntetnie a gyártónak, pedig amikor nagyon „szagos” a helyzet, biztos mindenki feltolja a maximumra. Továbbá a zsírfilterek hatékonyságát minősítésű betűben láthatjuk, hogy a filterpanelek a nekik csapódó zsírgőzt mennyire jól tartják magukban, és mennyit engednek tovább a légcsatornák falára és a ventilátor motorra, de azt nem tartalmazzák ezek a mérések, hogy az edényeinkből kijövő zsírgőz mekkora arányban megy el az elszívó peremei mellett, hányad része csapódik le a filterek körül lévő felületeken, és hányad része megy egyáltalán neki a filterpaneleknek.

Az energiahatékonysági címke emellett még abszolút nem ad arról tájékoztatást, hogy vajon mennyire tartós egy készülék. Ha ugyanis megveszünk egy A+++-os, több százezer forintba kerülő szagelszívót, majd 3 év múlva esetleg elromlik, és a szakszervíz sem tudja “megmenteni”, akkor bizony nem sokat spóroltunk vele. Hovatovább a környezetet sem kíméljük azáltal, hogy kénytelenek vagyunk új készüléket vásárolni.

Érdemes tehát – csúnya szóval – szkeptikusan hozzáállni a dolgokhoz, és nem szabad megelégedni azzal, ami a legegyszerűbb megoldásnak tűnik. Sok esetben ugyanis az kapkodva eldöntött megoldások később megbosszulják önmagukat. Vajon nem az a készülék-e a legdrágább, amit akár akciósan vagy kihagyhatatlan áron megveszünk, de végül aztán mégsem használjuk? A szakirodalom szerint az elszívókat csak a tulajdonosaik 13%-a kapcsolja be, amikor főz. Vajon mi okozza ezt? 

Szánjunk tehát időt erre, ha fontos  a számunkra, ismerjük meg jól az elérhető szagelszívó készülékeket, és döntsünk inkább lassabban, és megfontoltabban!